Terhes szex: kilenc hónap szex hármasban

A terhesség alatti szexről rengeteg mendemonda terjeng a magzatra káros pózoktól a fertőzés veszélyig. Azonban hiába kerül tisztába az ember azzal, hogy ezektől nem kell tartani, sokszor így is nehéz ágyba bújni abban a kilenc hónapban. Pedig a terhesség alatti szex mindenkinek jó – a magzatnak is.
terhesBár az internetes nőgyógyászoktól kezdve a sztárszexológusig ezer helyről hallhatjuk, hogy a terhesség alatti szexualitás a ded megszületéséig elfogadható, azért csak ott motoszkál bennünk a vicc a kisbabáról, akinek a világrajövetele után első dolga homlokon csapkodni az édesapját: “Jó ez neked, jó ez neked?” A gyermek egészségéért való aggodalom ugyanakkor a kérdéskörnek csak egy soványka szelete: a kívánás-undorodás gyors váltakozásától a hormonális háttér alakulásáig sokrétű a problematika, amit az “áldott állapot” és a nemi élet összeboronálásakor figyelembe kell vennünk. Noha a terhesség többnyire megszépíti a nőket – a bőr tündöklőbben ragyog, mint amit a gyógynövényes mélyhámlasztás valaha is produkálni képes, a haj csillámlik, az orca felüdül -, a sugárzás nem feltétlenül arányos a szexuális vágy erősödésével. Az első trimeszterben – különösen az első gyermek érkezésekor – a nemi izgalmat gyakran gáncsolja el a szorongás. A hányinger, a fáradtság és a levertség eleve alááshatják a libidót, ám a gyerek jólléte vagy a szeretkezés okozta vetélés miatti alaptalan aggodalmak – legalábbis normál terhesség esetén – interferálnak a szexre koncentrálással. Azaz olyan zavaró gondolati-hangulati állapotot hozhatnak létre, amelynek a szex iránti érdeklődés időleges elveszítése lehet a végeredménye.

Biológiailag a legideálisabb
“Az első két-három hónapban egyszerűen nem volt kedvem a szerelmeskedéshez – meséli az immár háromgyerekes Olga. – Ha mégis, akkor előfordult, hogy sohasem tapasztalt erővel kívántam a szexet, aztán mihelyt hozzáfogtunk, csak kiábrándulást és viszolygást éreztem. Akárcsak a kajákkal. A negyedik hónaptól viszont valahogy elült az izgalom: természetessé vált, hogy gyereket várok. Azt is tudomásul vettem, hogy ez egy normális helyzet, amelyben nyugodtan tehetem a dolgaimat úgy, ahogy az nekem jól esik. A szeretkezéseink nem egyszerűen gyakoribbakká, hanem a pózok váltogatása, az ötletelés és a kreativitás miatt jóval izgalmasabbakká is váltak, mint korábban.” Különböző felmérések is alátámasztják, hogy a második három hónapban jelentősen erősödik a szexualitás iránti vágyakozás: a szokatlan méhösszehúzódásokra való korábbi, erőteljes figyelem alábbhagy, a szerelmeskedésre történő fókuszálás a félelmek csökkenésével javul.
Mindehhez hozzájárul a fogamzásgátlás nyűgétől való megszabadulás, és a nem kívánt terhesség miatti körömrágás megszűnése is. A mellbimbók a szokásosnál érzékenyebbekké válnak; a nemi szervekben növekszik a vérbőség, ami ugyancsak fokozza a szenzitivitást (a nők egy része javuló orgazmuskészségről, sőt, a többszörös kielégülés átéléséről is beszámol). A hüvely a fokozott véráramlásnak köszönhetően összeszűkül – növelve ezzel a férfiak örömét -, és könnyebben, gyorsabban nedvesedik. A biológiai háttér tehát alapvetően kedvez a heves szeretkezéseknek – sok esetben azonban valami mégis hibádzik.

Nem megy, mert nem ugyanaz
“Gyakran eszembe jutott, mennyire jólesne, ha összebújnánk a férjemmel, de mikorra hazaért, már tejesen elkeseredett voltam – mondja egy harminckét éves nő. – Nézegettem magam a tükörben, és a vastag derekamat, a narancsbőrös combjaimat, a megduzzadt melleimet bámulva arra gondoltam, hogy ha levetkőzöm előtte, csak szánalomból fog szeretkezni velem. Egész nap ott sertepertélnek körülötte a feszes, huszonéves titkárcsajok, és erre egy ilyen bálnával kell ágyba bújnia. Inkább azt hazudtam neki, hogy kimerít a terhesség, és félek a baba miatt.” A nők önértékelését jócskán lerontják a magazincímlapokról kikacsintó, állapotos hollywoodi sztárok is. Mert egy dolog, hogy Demi Moore meztelen terhesfotói újraírták a szépségről alkotott fogalmainkat, ugyanakkor meg is határozták a “gyermekvárás közben is kívánatos” asszony képét. A “karcsú láb, vékony karok, keskeny csípő – csupán domborodó pocak” előírást nem teljesítők kíméletlen kiosztásnak esnek áldozatul, gondoljunk például a Salma Hayek “kövérségéről” és “csúfságáról” szóló cikkekre, és az álszent sajnálkozásba öltöztetett sumák kárörömre, amikor elhagyta a férje (a média természetesen kizárólag a színésznő “nőiességének elveszítésével” hozta kapcsolatba a szakítást).
Férfioldalról ugyancsak megjelenhetnek aggodalmak és ódzkodások: “Sokáig a gyereket féltettem, és igen óvatos voltam a párommal – meséli Péter, az újdonsült apuka. – Aztán az orvos ismerősök megnyugtattak, hogy még a vérzés is arra utalhat, ha egyébként minden más rendben van, hogy enyhén megsérült az erekben gazdag méhszáj a szeretkezés alatt. Szóval egy idő után már nem is a kisbaba miatti idegeskedésről volt szó… Ahogy nézegettem a feleségemet, olyan másnak találtam. Anyának. Egyre kevésbé tudtam elképzelni, hogy azokat a perverz kis dolgainkat folytassuk, amikre jócskán volt példa a terhessége előtt. Minél inkább érinthetetlennek, a “Gyerekem Mamájának”, vagyis afféle szentnek láttam, annál kevésbé voltam képes szeretkezni vele. Rengeteget simogattam, csókolgattam, de az a régi, dögös izgalom eltűnt belőlem, és csak jóval a szülés után tért vissza.”
A férfiak egy részének – különösen azoknak, akik problémás kapcsolatban éltek/élnek az édesanyjukkal – igencsak nehéz alkalmazkodni ahhoz, hogy a társukat a korábbiaktól eltérő szerepkörben is látják. A problémát voltaképpen a rugalmatlanság, az adott helyzetnek megfelelő “nőkép” előhívására való képtelenség okozza (konkrétan az, hogy szeretkezés közben sem képesek egy kívánatos nőt látni a párjukban az “anya” helyett). Más férfiaknak mindemellett a féltékenységgel is meg kell küzdeniük: azzal a gondolattal, hogy a szerelmük figyelmén és gondoskodásán immár egy másikkal kell osztozniuk.
A bizarr fóbiaszótárakhoz hasonlóan a terhességgel kapcsolatos reális és irreális félelmeinkről is készíthetnénk egy végtelen listát (a magzati fertőzés veszélyétől az orális szex közbeni “légbuborék-befúváson” át a misszionárius póz “veszélyességéig”). Azért nem árt, ha megnyugvásképpen néhány tudományos kutatásra is odasandítunk. Egy 11 000 nő bevonásával végzett felmérés tanúsága szerint például a terhesség alatti szex jelentősen csökkentette a koraszülés kockázatát. Hogy miért? A nemi életet élő nők kevésbé tekintették “abnormális állapotnak” a terhességet. Igyekeztek feszültség nélkül, minél örömtelibben átélni a szülésig tartó hónapokat. Az aggodalmak csökkenése viszont elősegítette a testi-lelki egészség és jóllét fennmaradását. Ami annyit jelent, hogy szexeljünk csak nyugodtan – akár a kisbabánk érdekében is!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!