Virtualitás a szexiparban
A virtualitás a szexiparba is begyűrűzött: a piroslámpás negyedek szerepét átvették a webkamerás stúdiók, és velük együtt megjelentek a szexpiac új szereplői is, a webmesterek és a modellek. Élő kapcsolás az információs szupersztráda Rákóczi teréről. Kétségbeesetten keresem a menekülési útvonalat a pesti kilencemeletes apró konyhájából. Helyettem egy izzadságcsepp indul meg elszántan a homlokomról lefelé. Még a szemöldököm vonalát sem éri el, a stúdió tulajdonosa azt mondja, így semmit nem látni belőlem, vegyem le a blúzomat. Nem egészen úgy készültem, hogy egy szál trikóban fogok parádézni három ember előtt, válaszolok, mire Gábor kétkedve néz rám: munka közben meztelen leszel. Tudod, hogy hova jöttél, nem? Fordulj meg! – mondja. Bár barátságos a hangja, kérése felér egy paranccsal. Miközben követem az utasítást, hogy leplezzem a zavarom, a csap fölé kiragasztott papírlapba kapaszkodom a tekintetemmel: Január elsejétől mindenki azonnal elmosogat maga után, különben ötezer forintot azonnal levonok tőle! Olyan ez a pár sor, mint egy menedék: ez is csak egy munkahely. Nem kell sokáig a lapba kapaszkodnom, Gábor végzett: – Négyszáz köbcenti a melledbe és degeszre fogod keresni magad – hangzik az ítélet.
A helyzet nem feltétlenül a kritika, sokkal inkább a húspiaci mustrálás miatt megalázó. Persze tudom, hogy mindez valószínűleg csak számomra ilyen drámai, hiszen ha valaki úgy dönt, hogy webkamerás modellnek áll, nem ijed meg attól, ha azt kérik tőle, álljon egy szoba közepére, hogy végigmérhessék. A legnagyobb veszély azonban éppen az a webkamerás modellkedésben, hogy azzal áltat, szexmentes munkáról van szó. Az apró csalás pedig úgy tűnik, működik: csak a legnagyobb portálon ebben a pillanatban is nagyjából ezren vannak szolgálatban, lányok és fiúk, idősek és fiatalok, csinosak és kevésbé előnyös külsejűek. Egyeseknek csak az arca látszik, másoknál szélesre tárt lábuk közt villog a felirat: connecting. Erről szól az egész – állítják sokan. Mármint a kapcsolatról. Az egyik szolgáltató hirdetése azért ennél valósághűbben foglalja össze a szolgáltatás lényegét: webkamerás szex – hogy a maszturbálás ne legyen többé magányos tevékenység!
Jó buli, kis optikai csalással: A kínos procedúra után Anna fog kézen, ő az egyik a három „üzletkötő” közül, aki újoncokat toboroz. Lelkesen vezet körbe az egyik mímelt lányszobáról a másikra. Majd’ minden helyiség ugyanolyan: franciaágy, rajta takaró, a polcokon piperék, igazán valósághű. – A következőképpen néz ki a dolog – magyarázza Anna –, te a webkamera előtt vagy, ezen keresztül láthatnak téged a vendégek a saját számítógépük képernyőjén, legyenek akár Drezdában vagy New Yorkban. Az a feladatod, hogy a chatfelületről privát szobába csábítsd valamelyiküket, ő percenként fizet azért, hogy nézze, mit csinálsz. Neked aztán csak annyit kell tenned, hogy követed az utasításait. Általában azt kérik, hogy simogasd magad, ilyesmik…
Az apró kamerát észre sem veszem, bárhogy is keresem. Ahogy először azt az egyenszürkébe öltözött duci lányt sem, aki egy paravánnal elválasztott térben három hatalmas monitor előtt ül. – Ő az operátor – mutatja be Anna. – Az ügyfél azt hiszi, hogy veled chatel, de az operátor ír vissza. Mivel a vendégek nagy része angolul vagy németül ír, az operátornak ezen a két nyelven perfektül kell beszélnie. Könnyű imitálnod, hogy te válaszolsz: csak ki kell nyújtanod a kezed, így, ebbe az irányba, és úgy kell tenned, mintha te ütnéd a billentyűzetet. Az operátor szavakban flörtöl helyetted, neked a mozdulataiddal kell csábítanod. Ketten együttműködve kell minél tovább bent tartani a privát szobában a vendéget.
Miközben visszavezet a konyhába, megkérem Annát, adjon tanácsot, hogyan vetkőzze le az ember a gátlásait a munka során. – Jézusom, én nem vagyok modell – szalad ki a száján. – Mármint, ne érts félre, semmi kifogásom ellene, de én csak üzletkötő vagyok itt!
Mire visszaérünk, egy alacsony, vékony, huszonéves fekete modell foglalja el a helyünket. Timi óriásira sminkelt sötétbarna szemei a bejárati ajtót fürkészik. – Ezt nem hiszem el, már legalább negyedórája itt kéne lennie az operátoromnak. Kivel vagyok ma kiírva? Ugye nem az új sráccal? – fordul a webmester felé.
Timi valószínűleg látja rajtam, hogy először vagyok itt, úgyhogy rögtön megmagyarázza, miért is olyan feszült. – Nagyon sok múlik azon, kinek milyen az operátora. Vannak, akik csak lányokkal hajlandók dolgozni. Pedig a fiúk is nagyon ügyesek. Átváltanak egy másik üzemmódba, mikor chatelnek, a végsőkig húzzák a látogató agyát. – Félszegen érdeklődöm, vajon tényleg ilyen egyszerű-e a munka, mint amilyennek látszik. – A gátlásokat nehéz levetkőzni – tűnődik. – De egy idő után hozzászoksz majd. Az első szereplésnél én is nagyon izgultam, de túl lehet élni. Jó buli ez. Gyakran előfordul, hogy csak arra vágynak, nézzem őket, miközben kielégítik magukat. Amiben persze az a vicces, hogy én nem is látom őket, csak az operátor. Én belenézek a kamerába, ő pedig leírja, hogy mmmmmmmm. A múltkor például csak cigiznem kellett. Szexisen, persze. Ez most a legújabb őrület. De egyébként akármit is kérnek, neked semmit nem kell csinálnod. Az első nap az operátorod megmutatja, hogyan tegyél úgy, mintha valóban követnéd az utasításokat. Mindent lehet imitálni, meg fogsz lepődni. Akár még szűz is lehetsz. Na jó, majdnem. És hát semmivel nem lehet ilyen jól keresni.
Bedrogozva, másnaposan, kihagytam valamit?
A pénz szóra Gábor is felkapja a fejét: – A bejövő összeg negyven százaléka a lányoké. Ez naponta nagyjából tízezer és harmincezer forint között mozog. Három műszakban dolgozunk, lényegében éjjel-nappal, hiszen a világ bármely tájáról bejelentkezhet valaki.
A lányok viszont mindig sokan vannak, így adódik a kérdés, vajon min múlik, hogy ki lesz közülük népszerű? Gábor azonnal romba dönti a girl next door-imázs taroló hatásáról kialakított elképzeléseimet. Mintha a legújabb evolúciós kutatók hangosbemondóján beszélne, már sorolja is: – A legjobban a szőke, nagymellű, jó alakú és szép bőrű lányokat szeretik. A következő a mosoly. Ha látják rajtad, hogy szereted ezt csinálni, akkor előbb-utóbb lesznek visszajáró vendégeid. Fontos, hogy tudd, bármennyire bulis is a hangulat, ez munkahely. Be kell tartani a szabályokat. Az első, hogy pontosan kell érkezni. Bedrogozva, másnaposan, fáradtan ide nem lehet jönni, mert az meglátszik az arcodon. Legyél korrekt, mert mi is azok vagyunk, pedig sok stúdió átveri a lányokat. Be is tudunk jelenteni, ez teljesen legális munka. De ha azt akarod, hogy titokban maradjon, amit csinálsz, egyszerűen csak letiltjuk a magyar gépekről belépőket, a lányok kilencven százaléka ezt csinálja.”