Lulu naplója
-
Máshol másképp
Mindig szerettem külföldön lenni, mert ott egyszerűen jobban érzem magam a bőrömben, mint itthon, leginkább az emberek mentalitásában való különbség miatt. Mert úgy tűnik, „nyugaton” az emberek kibékültek önmagukkal, kiléptek az állandó megfelelni akarás ördögi köréből -mármint a kapcsolatok, szeretők, szerelmek: párválsztás terén értem ezt-, és ahelyett, hogy másokat fürkésznének, irigykedve vagy épp pocskondiázva (ha van különbség a kettő között), arrafelé egyszerűen csak jól vannak. Teszik a dolgukat, élik az életet, odafigyelnek önmagukra, tisztelik a többieket. És amikor mindebbe belecsöppen egy magyar állampolgár, kegyetlen kritikával becsmérli a tengerparton napozó hatvanas éveiben járó angol hölgyet, aki leveszi a bikinifelsőjét és a hasa is ráncos. Csak nem értem, miért, hiszen a lady…
-
Birtoklási vágya
Fáradtan és lomhán készültem tegnap az éjszakára, a meleg eltompított engem is. Nem is akaródzott elindulni, dehát már várt rám az a lány. Úgyhogy egy nagy adag jegeskávé elfogyasztása után színre léptem és tulajdonképpen elég volt meglátni és megölelni, máris örültem, hogy nem mondtam le, mint azt korábban terveztem. Pár hete már, hogy nem találkoztunk, jóbarátnők módjára pedig sok megbeszélni valónk volt a Városliget pingpong asztalainak egyikén heverészve két üveg bor társaságában. Ezeket a beszélgetéseinket mindig is szerettem, mert nem a hétköznapi dolgunkat felfüggesztve ülünk be egy kávézóba például, hanem mindentől távol és mindenből kilépve zajlanak. Aztán belevetettük magunkat a buli forgatagába. Rettentően meleg volt bent, de a fülledtség illett…
-
Fenekelés
Sosem a fájdalom miatt kívántam a fenekemre csapó tenyeret, és most, amikor megjegyzte, hogy milyen szép hangja van a csattanásoknak, elégedetten kínáltam tovább a seggem. Márcsak azért is, mert egy korábbi alkalommal én magam is ezért találtam izgatónak a dolgot. A tenyér okozta fájdalom egyébként meglepően erős tud lenni, de kellően nedves pinával ebből semmit nem lehet érezni, inkább csak tovább ingerel. Más körülmények között nem viselném, önmagában a fájdalom sosem érdekelt- persze más az, hogy izgalmi állapotban érdekes próbálgatni, mennyi az, ami még jól esik. De alapvetően ez sem jellemző. Viszont egy békésen induló, együtt töltendő nap végére túlságosan begerjedve kétségbeesetten kerestük a megfelelő helyet a belváros szívében, ahol…
-
Ágyról ágyra
Azt hiszem, fel kéne már nőnöm. Nem jó, hogy nem hiszek az egyszerű dolgokban, a hétköznapi érzelmekben, hogy ágyról ágyra távolodom el a romantikától és az igazán banális szerelemtől. Elutasítom a hagyományt, csak abba élem- és adom bele magam, ami extrém, mindig valami új kell. Nem tudom, meddig élhető ez így, mert közben vágyom arra, hogy állandó legyen, hogy állandóan (itt) legyen. Eljátszom a legvadabb szeretőt és örömömet lelem benne, aztán azt követelem tőle, amiről korábban én magam mondtam le, és ilyenkor nem tudom kontroll alá vonni az érzelmeimet. Őszintétlennek, vagy akár hiteltelennek tűnhet az éjszakai alakításom, amikor nőstényállattá változva élvezem a saját testem, ahogy az övéhez ér, és másnap…
-
Jó ribanc vagyok?
Tegnap rájöttem, hogy nem tudok semmit. Nem tartom magam sem tapasztaltnak, sem elég érettnek, pláne nem bölcsnek. Pár évvel ezelőtti önmagam jutott eszembe, amikor egy magát szubmisszívnek valló leányzó beszámolóját hallgattam. Tudniillik, azt mondta, arra vágyik, hogy a domináns férfi borotválja le a haját, meztelenül, pórázon és erényövben vezesse végig az utcán egy parkig, ahol kutyákkal párosítja. Tudom, hogy nem szép dolog tőlem, de kinevettem, mert rögtön tudtam, hogy semmilyen tapasztalata nincs e téren. Aztán sajnáltam, mert csalódni fog, hogy a valóság túl messze van vágyaitól, vagy épp fordítva, a vágyai távolodtak el túlságosan a valóságtól. Persze, a vágyak természetükből adódóan ilyenek. Pár éve, népszerű volt különböző történeteket parancsra, vagy…
-
Dohányzás és a szex
Az anyám dohányzik, amióta csak az eszemet tudom, tehát a cigi mindig jelen volt a környezetemben. Ennek ellenére sokáig nem próbáltam ki, sőt határozottan elutasítottam, pedig a gimiben már minden barátnőm és barátom dohányzott, az egyetemről nem is beszélve. Az ő unszolásukra egyszerűen nem voltam hajlandó rágyújtani, viszont eljött az a pillanat, amikor már kíváncsi voltam. Azóta sem sikerült rászoknom, pedig alkalmanként kedvet kapok hozzá és elszívok egy-egy szálat, éjszakázáskor többet is. Furcsa nekem, hogy a netes pornó oldalakon a fétis kategóriájú képek között találni dohányzó nőket, ugyanakkor kamaszkorom nőképéhez nálam is hozzátartozott a cigi. Úgy gondoltam, hogy a nagybetűs Nő combfixet visel, konyakot iszik, szipkába tűzött cigit szív, nappal…
-
Kötözés
Maga a kötözés, mint művészet vagy szexuális adalék -kinek mi-, sosem érdekelt, pedig első tapasztalataim között találkoztam vele. Túl hirtelen jött, és túlságosan lázba hozott az előttem kitáruló világ, különben, visszagondolva a helyzetre, nem valószínű, hogy hagytam volna magam. Kezek a hátam mögött megkötve a csuklóimnál fogva- a klasszikus póz, mondhatni. Semmit nem jelentett. Arra emlékszem, hogy nem tudtam mozdulni, ami kényelmetlenné tette a dolgot, olyannyira, hogy ki is estem a „ritmusból” egy pillanatra és már éppen nevetségessé vált a helyzet, amikor az uraság méltóztatott visszaterelni a figyelmem a színdarabunkhoz. Azóta sem kerestem efféle örömöket, egy-egy netes ismerkedés során elhangzottak olyan kérések, hogy például egy harisnyával kötözzem össze a bokáimat…
-
Nagyon fáj
Nem hittem volna, hogy felhasználom ezt a képet valaha, de lementettem, amikor megtaláltam, mert magamra emlékeztetett. Csak összezavart, hogy nő a mellén lévő mellcsipeszeket, hogy bírja. Talán másra akarja helyezni, a szemében pedig ott ég a hatalom és a határtalanság tüze. És éppen ez az, ami idegenné tette számomra. Az ember szinte elképzeli a lekötözött férfit, amint álló farokkal és remegő ajkakkal várja a kín és kéj kettősét, hiszen mindez ott csillog a nő kezében… És most megláttam magamat, a kezemben ugyanilyen csipeszekkel. A szememben ugyanilyen tűzt véltem felfedezni, és fájdalmat akartam okozni. A különbség annyi volt, hogy én voltam a másik is, aki a képről hiányzik. És már nem gondolom, hogy…
-
Kinyílni
Érdekes élmény vár mindenkire, aki direkt vagy véletlenül betéved a belváros egy piciny boltocskájába, hiszen egyenesen az Édenkertbe lép be. Az üzlet egyszerű, barátságos és otthonos, bár annyi mindennel van megpakolva, hogy elsőre kicsit zsúfoltnak tűnik. A tulajdonosnő jókedélyű, segítőkész, energikus és kreatív. Bármiben segít, bármit megszerez, bármit összeállít, akár van ötletünk, akár nincs. Az üzlet méretei éppen a kommunikációt segítik elő, mivel az apró helység tényleg csordultig van pakolva, az egyetlen esélyünk, hogy megtaláljuk, amit szeretnénk, ha beszélgetésbe bonyolódunk. Nekem ez nagyon szimpatikus, már önmagában az is, hogy egy különösen nyitott és természetes nővel beszélgethetek, aki nem mellesleg sok száz másik nővel kerül kapcsolatba nap, mint nap. Sosem gondoltam…
-
Nyalás
Ágynakesésem okán csakis a passzív nyalás jöhet szóba témakén, amit egyébként az orális szex fontos részének tartok, de nő létemre és szégyenszemre még egy betűt sem írtam róla. Tulajdonképpen valószínűleg azért, mert nekem mégsem annyira fontos. Félreértés ne essék, még soha nem kezdtem élénk tiltakozásba, amikor sor került rá, csak épp furcsán érzem magam közben. Amikor legelőször volt benne részem, egyrészt vártlanságából, másrészt ösztönösségemből fakadóan, hatalmas orgazmus lett a vége. De azóta sem tudtam ennyire kikapcsoolni az agyam. Az a bajom vele, hogy túlságosan elkényelmesít, háttérbe szorít, amikor én aktívan akarok ténykedni és részt venni a szexben. Eleinte pedig, amikor tapasztalatlan voltam, de már tudatosan fogtam fel a dolgot, ténylegesen…
-
Titkos élet
Végre sort kerítettem egy régóta húzódó pakolásra, ugyanis elegem lett belőle, hogy a különböző ruhadarabokat és tárgyakat, melyeket kifejezetten szexre teremtettek, a szoba különböző rejtekhelyeiről egy-azóta kiderült, hogy több- fiókba gyűjtsem össze. Erre azért volt szükség, mert elegem lett a dolgaim dugdosásából és abból, hogyha valamit keresek, akkor az összes zacskót végig kell néznem..stb. Hogy ez eddig így volt, annak nyilvánvaló oka a titkolózás, a családom előtt, az idelátogató barátaim előtt, magam előtt…? Téveséd ne essék, most sem egy rögtönzött kirakatban tartom a dolgaimat, de azt hiszem, eljött az az idő, hogyha bárki beletúr szekrényeimbe, akkor igenis neki kell zavarba jönnie, mert átlépte a magánéletem határvonalait, nem pedig nekem, mert…
-
Kérj
Elég furcsán érzem magam mostanában. A testemben zajló folyamatok és a gyógyszerek letompították a fantáziám, az érzékeim, és egyáltalán a kedvem is. Mostmár éppen három hete, hogy nem volt orgazmusom. Amikor a doki felkészített rá, hogy így lesz, arra gondoltam, hogy úgysem fogom kibírni, „pont én”. Aztán észrevettem, hogy nem is veszem észre. Nincs hiány, nincs követelés, nincs motiváció- vagy leglábbis nem veszem észre. Éppen ez a szembesülés vezet némi gyötrődéshez és enyhe válsághoz. A gyógyszer má kiürült a szervezetemből, éjszaka néha erotikus álomból ébredek és tudom, hogy a testem kielégült benne, mégha az agyam ebből semmit nem is kapott. Mégis minden ugyanaz. Félénken nyitom meg a kedvenc pornólinkgyüjtő oldalam,…
-
Helyzetjelentés
Azon gondolkozom, több mint egy hónapja tartó teljes aszexualitásommal, egy távolban új életet kezdő, nagy, puha mellű legintimebb barátnő és egy elengedett „best ever” szerető hiányával való összebarátkozásom közepette, hogy egy ágyasra lenne szükségem. Nem azért, mert hiányzik a szex, hiszen épp ez a legmegdöbbentőbb számomra: eszembe sem jut. Inkább azért, mert az utóbbi években megközdüttem a pillanatokért, élményekért, az intimitásért, az odaadásért, a feltétel nélkül való elfogadásért. Talán sokkal keményebb csaták voltak ezek a barátság oldalon, talán épp ez volt a baj, mert a „nagy ő” nem azért az, ami, mert nekem a legjobb, hanem épp azért, mert neki én vagyok a legjobb. Ugyanakkor kicsit össze vagyok zavarodva, nem…
-
Szex most
Rómában rengeteg féle egyenruhás mászkál a városban, zömében férfiak, és nagyon szemrevalóak, minden egyenruhafétis nélkül is. Az egyik típusú szereléshez tartozott bőrkesztyű is. Akkor figyeltem fel rá először, az összahatás tetszett inkább, de fontos részletnek éreztem. Aztán elfelejtettem az egészet, de most épp újra bontogatja szárnyait a fantáziám a lappangó idők után. Eszembejutott a fekete kesztyű. Eszembe jutott, hogy én magamnak is ilyet szeretnék egy ideje, csak mindig elhagyom a sapka-sál-kesztyű készlet darabjait, ahhoz pedig drága egy ilyen holmi. A valódi bőr nagyon puha, és nem olyan hideg, mint azt amúgy gondolni szoktam valamiért. Az jutott eszembe, hogy ezt viselve érsz hozzám. A tenyeredbe simul az arcom, és csak az…