Kinyílni

Érdekes élmény vár mindenkire, aki direkt vagy véletlenül betéved a belváros egy piciny boltocskájába, hiszen egyenesen az Édenkertbe lép be. Az üzlet egyszerű, barátságos és otthonos, bár annyi mindennel van megpakolva, hogy elsőre kicsit zsúfoltnak tűnik. A tulajdonosnő jókedélyű, segítőkész, energikus és kreatív. Bármiben segít, bármit megszerez, bármit összeállít, akár van ötletünk, akár nincs. Az üzlet méretei éppen a kommunikációt segítik elő, mivel az apró helység tényleg csordultig van pakolva, az egyetlen esélyünk, hogy megtaláljuk, amit szeretnénk, ha beszélgetésbe bonyolódunk. Nekem ez nagyon szimpatikus, már önmagában az is, hogy egy különösen nyitott és természetes nővel beszélgethetek, aki nem mellesleg sok száz másik nővel kerül kapcsolatba nap, mint nap.

Sosem gondoltam volna, hogy úgy általában, de rajtam meg pláne, izgalmas lehet a „catsuit”-azaz cicaruha- néven emlegetett ruhadarab. Az említett nő viszont lelkesen ajánlgatta a figyelembe, és a „de nem…?” kezdetű kérdéseimet pedig frappáns válaszokkal hárította el. Meggyőzni nem tudott, de azért a bogarat elültette a fülembe. És nézegettem a neten, meg nézegettem filmekben és kezdtem vágyni rá. Ígyhát megkértem a felelőst, hogy hozzon nekem belőle. Legnagyobb meglepetésemre azt mondta csak úgy ne vigyem el, próbáljam fel őket és az alapján válasszak. Korábbi tapasztalat, hogy más boltokban ezeket harisnya kategóriába sorolják és nem engedik, hogy felpróbáld, márpedig anélkül miért vennéd meg, ezenkívül a logikus magyarázatot is megkaptam: ezeket akciókra tervezték, elég ciki lenne, ha már próba közben elszakadhatnának.

Ígyhát magamra vettem pár modellt, bár melltartó és bugyi alapra, de a lényeget megértettem, és nem volt kérdéses, hogy legalább egyet magammal is fogok vinni. Tulajdonképpen meglepően izgalmas, hogy csipkébe és neccbe borítja az egész testem, és esztétikai szempontokat is kielégít a rafinált dekoltázsmegoldás. Ezeknek a ruháknak sajátossága pedig, hogy pont ott van rajtuk egy lyuk, ahol kell. (És most a pisilés is felkerült a „mit próbáljunk ki cicaruhát viselve” listámra.) A bolti próbánál nem is figyeltem fel rá, különbenis volt rajtam bugyi..stb. Aztán amikor belbújtam, és széttártam a combjaimat, hihetetlenül felizgatott a látvány. A pinám fekete csipkekeretet kapott, és rózsaszínben tátongott a nekivágott lyuk közepén, kihangsúlyozva ezzel, hogy hová is kell behatolni.

A látványban gyönyörködve a fantáziám sem tud nyugton maradni többé, már valahol egy késő esti, a pusztákat már sötét ég alatt szelő vonat fülkéjében ülök, szembe velem a férfi, a tökéletes összhatásért szoknyába bújva kelnék útra, és a harisnyám izgalmas csipkemintájával betelni nem tudó szeretőt azzal húzom tovább, hogy a széttárt combjaim között a szemtelnül hívogató nyílásokat kínálom fel neki. A fantáziámban persze nem péntek esti csúcsforgalom van, így nyugodtan fölé térdelhetek, hogy a szoknya leple alatt elővett farkát magamba fogadja