Lulu naplója

Menstruáció és a szex

A nők között zajló, férfiakat is érintő beszélgetések általában arra is kiterjednek, hogy a nő mi mindent megtesz a testével, hogy egyáltalán kívánatosnak érezhesse magát a férfi szemében. És vannak tabu dolgok, amik egyszerűen nem megengedhetőek, pl. a szőr adott testrészeken. És alapvetően azt gondoltam, hogy a menstruációs vér is ide tartozik: ha van vér, nincs szex. Kivéve, ha határozottan felszólítanak rá és/vagy éppen erre gerjed a kedves másik. Viszont tényleg csak szélsőségekkel találkoztam ezügyben- vagy határozottan nem (bármennyire is akartam volna) vagy határozottan igen. Az igenbe csöppentem bele korábban, ezért is rázott meg annyira a későbbi elutasítás. Hiszen olyan könnyű megszokni a jót -és mi lehetne jobb annál, hogy a folyton természetellenesnek érzett és tehetetlenül, pusztán elviselt dologgal valaki kedvében járhatok. Aztán a kudarc élmény hatására eléggé elzárkóztam a dologtól, inkább kerültem a vérrel fűszerezett szexet. Nem akartam kockáztatni.
Egy bulin ismertem meg egy srácot, elkérte a számom és a későbbi nemtudomhányadik randin nála kötöttünk ki. Éppen azok a napok teltek és én elzárkóztam mindenféle nemi érintkezéstől erre hivatkozva. Akkor ő azzal érvelt, hogy x évig élt együtt egy nővel és nem tudok olyat mutatni, amit ne látott volna még. Igaza volt, és irigykedtem. Vágytam arra, hogy így oszthassam meg valakivel magamat, a testemet -a vérrel együtt. Hiszen ez is én vagyok… És tulajdonképpen ez valami sokkal többről szól, azt hiszem: egyszerűen a szeretőségből való kilépés igénye ez. Hogy ne a tökéletességre, hibátlanságra törekvés legyen az elsődleges célom. Hogy mindezen felülemelkedhessek végre… Akkor a srác szex híján hajlnali kettő körül hazavitt végül.
És igazából most fordult elő először, hogy a vér nem volt a szex része: nem zavarta meg és nem is köréje szerveződött. Folyt belőlem, de nem érdekelt, észre sem vettem. És őt sem zavarta. Sosem tartottam finnyásnak, de azt hittem, ez olyan határ, amit nem fog könnyedén átlépni. Vagy csak előítélet lenne és minden férfire vonatkozna? -lehetséges. Mindenesetre, zavarba ejtően természetesnek tűnt minden, pedig nem is gondoltam, hogy ilyen körülmények között sor kerülne rá. Sőt, számomra is meglepő lemondással vettem tudomásul a feltételezett határokat. Amik ott sem voltak… Nem is tudom, miért olyan nagy dolog ez, egyszerűen csak az. Hogy én voltam, a testem- maszk nélkül. Tüzelő nőstény-állat lehettem és jól éreztem magam a bőrömben. A mindenhová csorduló, csöppenő és kenődő vér ellenére (vagy éppen ezért), megnyugtató volt és nagyon intim, vagyis szerethető. Ilyen egy menseses hüvely és méhszáj:
menstruacios_huvely

Szólj hozzá