Nem minden lány álmodik tanár bácsiról

Az osztályban minden lány ugyanabba a tanárba volt szerelmes. A szünetekben ódákat zengtek arról, hogy a Miklósnak milyen szép szeme van, milyen feszes a feneke, és hogy milyen mennyei lehet vele az ágyban. Én a Miklóst egy beképzelt, öntelt hólyagnak láttam, és hitetlenkedve hallgattam a barátnőimet, nem értettem miről beszélnek. Viszont én nem mertem elmondani nekik az én titkos álmaimat.
Harmadikos gimis voltam, amikor új magyartanárt kaptunk. Az előző tanárunk igazgatóhelyettes lett, és nem vállalta tovább az osztály tanítását.
Egy fiatal, kezdő magyartanár lépett a helyére. Ildikó egy nálam is alacsonyabb (pedig a 160 cm-es magasságommal én se lennék híres kosaras!!), vékony, törékeny, mosolygós, kedves fiatal tanárnő volt. A testi szerelmet már akkoriban is gyakoroltam az aktuális pasimmal, sok szép és izgalmas szeretkezésen túl voltam már. Mégis, amikor Ildikó óráján ültem, nem tudtam arra figyelni, amit mond, csak arra, ahogy mondja. A szeme nevetett, amikor beszélt, az arcán pedig apró gödröcske jelent meg, amikor mosolygott.
Kellemes, lágy hangja volt. Mindig kiegyensúlyozottnak tűnt, sose láttam szomorúnak. Csillogó zöld szeme szinte beragyogta az arcát, én pedig mindig csodálattal figyeltem.
Egyszer azon vettem észre magam, hogy azon fantáziálok, hogy megcsókol. Magamnak se mertem bevallani, hogy vágyom a közelségére, a gyengéd érintésére. 17 éves voltam akkor. Próbáltam terelni a gondolataimat, de egyre jobban vártam a magyar órákat, és Ildikó akárhányszor rám nézett, meleg borzongás futott keresztül a testemen.
Egy nap kicsöngetés után, mikor vonultunk ki a teremből, az ajtónál megállított engem, és mondta, hogy maradjak bent, beszélni akar velem. Mire mindenki kiment a teremből, addigra már össze-vissza vert a szívem, egyre jobban zavarba jöttem, a tenyerem izzadt. Nem tudtam, mit szeretne tőlem. Amikor kettesben maradtunk, mélyen a szemembe nézett, zavart csend támadt. Szemével mintha ölelt volna, áradt az egész lényéből a gyengédség, a szeretet. Kíváncsian vártam mi lesz ebből.
– Jövő szerdán lesz egy Ady verseny… és arra gondoltam, hogy az osztályból talán te lennél a legfelelőbb, aki… indulhatna ezen a versenyen – mondta, és láttam rajta, hogy tart attól, hogy nemet mondok
– Én? – kérdeztem meglepetten – de hát vannak nálam sokkal jobbak is az osztályban!
– Én nem így gondolom. Vannak, akik szépen szavalnak, mások jól fogalmaznak, de nekem olyan valaki kell, aki szeret versenyezni.
Hazudnék, ha azt mondanám, érettem, hogy mit vár tőlem. Ennek ellenére nem tudtam volna nemet mondani neki. Egész hétvégén izgalomtól túlfűtötten tanultam Ady Endre életrajzát, és olvastam verselemzéseket. Féltem attól, hogy felkészületlennek fog tartani Ildikó. De ahogy Ady születési dátumát igyekeztem az agyamba vésni, egyre jobban foglalkoztatott az a gondolat, hogy kettesben fogunk utazni Ildikóval, kocsival.
Azon pánikoltam, nehogy megsejtsen valamit az érzelmeimből. Biztosan kinevetne, hülyének nézne, aztán megutálna, és soha többé nem mosolyogna rám!
A kocsiban alig mertem megszólalni. A szemem sarkából figyeltem, ahogy vezet. Kicsi kezével olyan bájosan fogta a kormányt, hogy az úgy érezhette volna, ha érezte volna, mintha simogatnák! Próbált engem szóval tartani, biztos érezte, hogy izgulok a verseny miatt. Kellemes hangulat volt a kocsiban, nagyon kedves volt, figyelt minden szavamra, és próbálta oldani a feszültségemet.
Gyorsan eltelt az idő, odaértünk. Kiszálltunk a kocsiból. Ő gondosan bezárta a kis Opelt, majd hozzám lépett.
– nagyon izgulsz, kicsim?
Olyan gyengéd volt a hangja, annyira vágytam a szeretetére, hogy egészen elgyengültem. Futólag átölelt, erőt próbált önteni belém. Erőt..
A verseny alatt szinte más se jutott eszembe, csak ahogy átölelt. Gyorsan történt, szerintem át se gondolta, csak jött ösztönösen, nem gondolhatta, hogy rám ekkora hatással lesz. Én se! Egyszerűen nem tudtam másra gondolni!
A versenyből sokra nem emlékszem, voltunk vagy harmincan, én olyan huszonötödik lettem…
Viszont ezzel is kiérdemeltem egy gratulációt Ildikótól. Adott két puszit. Ahogy közel hajolt, éreztem a parfümjének finom illatát, amit már a kocsiban is éreztem, de ekkor még kellemesebbnek tűnt.
Hazafelé a kocsiban igyekeztem kerülni a tekintetét. Egészen összezavart az ölelésével, próbálkoztam nem gondolni rá, de még mindig teljesen a hatása alatt voltam. Néha csevegtünk kis semmiségekről, de úgy tettem, mintha lefárasztott volna a verseny, és igyekeztem minél passzívabb lenni.
Következő magyar órán megköszönte a szereplésemet, kaptam egy ötöst, amivel négyesre tornázta fel az év végi magyar jegyemet.
Még nyári szünet előtt hallottam a barátnőimtől, hogy babát vár. Ebből gondolhattam, hogy el fog menni, a következő évben már nem fog tanítani. Így is lett. Következő évben az igazgatóhelyettes tanította újra a magyart nekünk. Ildikót többet nem láttam a suliban. Szóbeli érettségin sikerült kihúznom Adyt, így ötöst kaptam…
Még érettségi után két évvel is szinte minden nap eszembe jutott Ildikó.
A tekintete, a mosolya, a kedvessége. Mégis, amikor kaptam egy névtelen levelet, akkor nem jutott eszembe, hogy talán ő a feladó. A munkahelyemre címezték. Akkoriban bíróságon dolgoztam írnokként. Egészen izgalmas munka volt ez, egyáltalán nem egyhangú, hiszen rengeteg ember megfordul a tárgyalásokon. Egyszer egy válóperes tárgyaláson találkoztam egy fura nővel, aki azért vált el a férjétől, mert időközben rájött, hogy leszbikus. Én a tekintetemet a papírok felé fordítottam, de még így is éreztem, ahogy mustrál engem.
Nekem nem tetszett, nem tudtam volna semmit elképzelni vele. Sőt, egy nő se tetszett soha, csak Ildikó. Ezért kifejezetten irritált, ahogy megnézett, végigmért az a nő. Mivel a bíróságra címezték a levelet, azt gondoltam, hogy az a leszbikus nő írta nekem. Feladó nem volt rajta, de gyöngybetűkkel az állt a borítékon: „Tóth Tímea részére”. Egy gyorsétterembe hívott másnap este, továbbá azt írta, hogy kölcsönösen ismerjük egymást, csak soha nem keríthettünk sort arra, hogy közelebbről megismerjük egymást.
Nem tett egyértelmű utalást testi kapcsolatra, de érezni lehetett ennek szándékát. Kíváncsi voltam, ezért elmentem másnap a MC Donald’s-ba. Nem akartam újra látni azt a nőt, de gondoltam, meghallgatom…
Én érkeztem hamarabb, kértem egy kólát, és leültem egy asztalhoz. Nem sokkal később Ildikó lépett be az ajtón. Egy kicsit feszültnek tűnt, de nagyon csinos volt, és igyekezett mosolyogni, és derűt sugározni. Passzos farmert, és szűk fehér felsőt viselt. Még mindig karcsú volt, bár láthatóan nagyobbak lettek a mellei.
Még mielőtt észrevett volna, újra nyílt az ajtó. A földrajztanárom volt, és rögtön Ildikóhoz lépett. Ő meglepődött, nem várta a kollégát!
Figyeltem őket a szemem sarkából, és reméltem, hogy hamar végeznek, és mennek is, mert nem akartam, hogy Ildikó lássa, amikor letelepedik majd mellém az a leszbikus nő…
Egyre idegesebb lettem, mert István tanár úr már régen kikérte a szendvicseket (nyilván a gyereknek vitte a csomagot, aki kint várta), de megálltak beszélgetni. Ildikó csak egy üdítőt kért, tálcát nem is hozott.
Már utáltam ezt a helyzetet, arra gondoltam, inkább megyek, mégsem várom meg azt a nőt, már nem is érdekelt, mit akar, már csak az érdekelt, hogy Ildikó ne lásson meg vele. De mire felálltam volna, addigra István tanár úr elköszönt, és kilibbent az ajtón. Amint őt követtem a szememmel, Ildikó állt meg előttem.
– Szia! Ne haragudj, kérlek, hogy így megvárakoztattalak!
A meglepetéstől nem jutottam szóhoz. A szívem a torkomban dobogott. Mosolyogva lehuppant mellém a székre.
– Jó… napot kívánok… – csak hebegtem.
– Nehogy már magázz!!
– Ja… nem..! Téged vártalak? – alig mertem megkérdezni, nem értettem már az egész helyzetet.
– azt hittem, hogy rögtön rájössz a levelemből!- mondta, és kicsit mintha ő is zavarban lett volna.
Még jó hogy nem mentem haza! Örökre bánhattam volna! Ildikó elmondta, hogy ő is érezte a kezdetektől a vibrálást közöttünk, és ő is sokat gondolt rám. Ő sem mert kezdeményezni akkor. Talán, mert 17 éves voltam, talán, mert a tanítványa voltam, talán mert már akkor is babát várt, vagy mindez egyszerre.
A volt osztályfőnökömtől tudta meg, hogy hol dolgozok, így próbált megkeresni engem.
– mindig azt vártam, hogy te kezdeményezz! – mondta Ildikó- nem voltam benne biztos, hogy akarod. Vártam, hogy megkeress. Mindig vártalak!
Jól estek a szavai. Megnyugodtam ettől a beszélgetéstől. Éveken keresztül róla álmodoztam, és most már nyilvánvaló, hogy ez kölcsönös volt. Ugyanakkor egy új érzés kerített hatalmába. Mi lesz most? Mit szeretne tőlem? Folyton ezt kérdeztem magamtól.
Megittuk a kólát, aztán valahogy egyértelmű volt, hogy megyek vele a kocsijához, és az se volt kérdéses, hogy felvisz a lakásába.
Már csak azt nem tudtam, hogy mit fogunk csinálni. Enyhén szólva se voltam lelkileg felkészülve arra, hogy lefeküdjek vele, pedig mindig erről álmodoztam. Róla meg nem tudtam azt elképzelni, hogy felcipel a lakásába, aztán szex, aztán hazaküld. Az nem ő lett volna.
A kocsi még mindig ugyanaz. Kis aranyos bordó Opel Corsa. Most talán még kisebbnek tűnt, ő meg még közelebb volt hozzám. A parfüm is finomabb volt, mint ahogy az emlékeimben élt, és a keze is sokkal szebb, mint ahogy gondoltam rá!
Felmentünk a lakásukba. A kislányát elvitte az anyukájához, ő viseli ma a gondját. Péntek délután volt, másnap nem kellett mennem dolgozni, a párom hazament a szüleihez, a hétvégét egyedül kellett volna töltenem. Ildikó párja pedig katona, és Afganisztánban teljesít katonai szolgálatot, néhány hónap múlva fog csak hazajönni. Tehát idő az volt!
Amint beléptünk az ajtón, belülről kulcsra zárta. Én körülnéztem, hogy a cipőmet hol kell vajon letennem, mikor Ildikó közelebb lépett, és átkarolt.
Annyiszor elképzeltem ezt a pillanatot, de sokkal jobb volt mindennél! Éreztem az illatát, jó volt a közelében lenni. Egészen közel hozzá! A szívem hevesen vert, a lábaim meg elgyengültek, úgy éreztem, elesnék, ha nem fogna! Sokáig csak álltunk ott az előszobában összegabalyodva. Isteni pillanatok voltak ezek. Annyit álmodoztam erről a gyengéd ölelésről, erről a kedves szempárról! Alig hittem el, hogy ez megtörténik velem! Hallottam a szuszogását, éreztem a szívverését, néha nagyokat nyelt, nyilván az ő szája is kiszáradt az izgalomtól.
Körbevezetett a lakáson. Igazán szép, jó ízlésre vall. Kellemes, meleg színek mindenhol, szép függönyök, szép szőnyegek, ennyi maradt csak meg bennem, mert nem érdekelt a külvilág, csakis Ildikó. Ő nagyon kedves volt, fogta a kezem, így húzott végig az egész lakáson, nem engedett el egy pillanatra sem, majd a nappaliban álltunk meg, ahol újra átölelt.
– Érzem, hogy még mindig feszült vagy! Hogyan tudnék segíteni? – kérdezte
Nem tudtam erre mit válaszolni. Vágytam rá! Mindenre, bármire, amire ő is.
– Megengeded, hogy megmasszírozzam a válladat? – tényleg segítni akart!
Elhelyezkedtem a nappaliban a bordó kanapén. Erős kis kezével nyomkodni kezdte a hátamat, vállamat, nyakamat. Isteni volt! Igazából akármit csinált volna velem, úgyis élveztem volna! Tudott valamit, mert a feszültség egyre inkább oldódott bennem. Keze minduntalan beleakadt a melltartóm pántjába. Legszívesebben már vetkőztem volna, hogy hozzáférjen a testemhez, de még nem mertem. A masszírozás egyre gyengült, és simogatássá szelídült.
Akár egész este hagytam volna szívem szerint, hogy simogassa a hátam, hajam, annyira jól esett!
Megfordultam, hanyatt feküdtem. Ő fölém hajolt, arca majdnem súrolta az enyémet. A tekintete szinte perzselt. Egy szőke hajfürt az arcomba hullott, a füle mögé simítottam, közben önkéntelenül is közelebb húztam magamhoz, az ajka már szinte hozzáért az enyémhez. A szemem már nem tudtam levenni az ajkáról. Nyelvével egy kicsit megnedvesítette, majd lassan közeledett. Szinte remegtem, amikor egy apró puszit lehelt az ajkamra.
Puha volt, és forró a szája. Egy kicsit eltávolodott, hogy a szemembe tudjon nézni. A következő csókot már én kezdeményeztem, fogtam a nyakát, és húztam magamhoz minél közelebb. A száját résnyire nyitotta, a nyelvemmel tapogattam a nyelvét. Alig mertem hozzáérni. Majd az ő nyelve férkőzött át keresni az enyémet, de előtte finoman végignyalta az ajkamat. Annyira gyengéd volt, annyira puha, és finom, ilyet még ezelőtt nem éreztem. Kinyitottam a szemem, láttam, hogy engem figyel. Mintha félt volna attól, hogy nekem jó e, ami köztünk történik.
Újra becsuktam a szemem, csak az érzésre tudtam figyelni, arra, hogy gyengéden köröz nyelvével a nyelvem körül. Hosszú, forró csók volt ez, az első, amely összeforrott a másodikkal, harmadikkal, … huszonötödikkel…
– Nagyon finoman masszírozol! – mondtam, amikor szóhoz jutottam
– Elvégeztem egy masszőr tanfolyamot – vigyorgott… -, mit szólnál egy üdítőhöz?
– Azt, hogy kérek! – feleltem
Az ebédlő egy kellemesen megvilágított része volt a lakásnak. Bordó vászonterítő volt terítve a súlyos tölgyfaasztalra. Ildikó csokis sütit hozott az őszibaracklé mellé. Közben a szemét nem vette le rólam. Azt hiszem, hogy mindig erre a gyengéd gondoskodásra vágytam, meg erre az érzéki szeretetre, amit tőle kapok. Nagyon jól éreztem magam a társaságában. Két sütit megevett, de a szája szélén maradt egy kis morzsa. Odahajoltam hozzá, és lenyaltam.
– Tudod milyen régóta vágyom erre?- kérdezte
– Mire? hogy a morzsát lenyaljam??- pedig pontosan tudtam, hogy mit gondol
– Dehogyis! A csókodra!
– Én is régóta erre vágytam! Igazából amióta először láttalak, azóta!
– És mond, voltál már lánnyal?- kérdezte
Kicsit meglepett a kérdés. Úgy éreztem, hogy azért kérdezi, mert ő volt már valaki mással rajtam kívül.
– Én nem. És te?
– Nem, én se – mondta, és én bíztam benne, hogy igazat mond. Nem mintha bármi jelentősége lett volna, de hinni akartam, hogy neki is ugyanakkora jelentősége van ennek a csóknak, mint amennyire nekem fontos volt.
Bementünk a hálószobába. Hatalmas franciaágy, szépen megvetve, rózsás ágynemű…
Az eszembe se jutott, hogy ezen az ágyon előttem a férjével hempergett. Nem érdekelt, hogy mit szokott a férjével művelni, egy dolog volt nekem fontos, nő én legyek az egyetlen az életében.
Lefeküdt az ágyra, én meg mellé, és szorosan bújtam hozzá. Én csókoltam meg először. Majd a nyakát csókolgattam, és közben már arra gondoltam, milyen lehet a melle, a hasa, a puncija…
Sokáig engedte, hogy csókoljam, nyalogassam a nyakát, majd felhúztam a felsőjét a köldökéig, és belenyaltam.
Nagyon sóhajtott. Engem forróság öntött el. Bizseregtem mindenhol. Kívántam!
Ekkor ő hajolt fölém. Amikor elkezdte a nyakamat nyalogatni, már éreztem, hogy nedves vagyok, és minden porcikám az érintését várja. Közben teljesen beesteledett. Már alig láttuk egymást a szobában. Ildikó kiment gyertyát keresni, én meg arra gondoltam, meglepem egy kicsit, és levetkőztem. Csak a bugyi maradt rajtam, és bevallom, nagyon tartottam attól, hogy mit fog ő ehhez szólni, de úgy éreztem, hogy lesz, ami lesz, akarom, hogy az történjen, amit ő is akar.
Nyakig betakaróztam. Ő gyertyát gyújtott, amitől még meghittebb lett a hangulat. Bemászott mellém az ágyba, ahogy hozzáért a keze a meztelen hasamhoz, elkerekedett a szeme. Egy pillanatig habozott, majd ő is vetkőzni kezdett, és egy szál bugyiban bújt vissza mellém. Ahogy levette a melltartóját, a félhomályban néztem meg először a melleit. Nagyobbak voltak az enyémnél. (Most mit csináljak, ha nem kaptam 100-as ciciket az élettől?!) A dereka karcsú, és formás feneke van, nagyon csinos!
Amint mellém feküdt, fölé hajoltam, egyik kezemmel a mellét kezdtem simogatni. Puha meleg melle azonnal megtetszett, a nyelvemmel is érezni akartam. Éreztem, hogy a szívverése egyre szaporább, és a lélegzete is egyre mélyebb.
– Ne siessünk, kérlek! – mondta.
Bólintottam. Pedig már nagyon vágytam arra, hogy a nyelvemmel érezzem a mellbimbóját. Letettem a fejem a párnára, és ő hajolt fölém. Gyengéden megcsókolt. Érzéki volt, de kicsit hevesebb, mint az előzőek. Lám, izgalomba hoztam!
Rám a meztelen felsőtestének a látványa is komoly hatással volt, sőt, alig bírtam a szemem levenni a melleiről. Bőrének illata, érintése ezekben az órákban egy életre az emlékezetembe ivódtak.
Gyengéden simogatni kezdett. Szinte csak egy ujjal, és alig éreztem, de nagyon izgató volt! Először a hasamat simogatta, meg a nyakamat, ügyesen kikerülve a melleimet, majd lassan rajta is eluralkodott a szenvedély, két ujja köré vonta az egyik mellbimbómat, és finoman gyúrni kezdte, közben a másik bimbómat kényeztette a nyelvével, körbe-körbe simogatva.
A vérnyomásom az egekbe szökött, szívem vadul kalapált, ő meg egyre hevesebben szopogatta a mellemet. Már szinte remegtem, amikor váratlanul abbahagyta. Ránéztem, az arca kipirosodott, a szemében izzott a szenvedély. Finoman mellém bújt, és percekig így feküdtünk, amíg sikerült egy kicsit megnyugodni mindkettőnknek.
– Mi a baj? – kérdeztem. –Miért hagytad abba?
– Az jutott eszembe, hogy nem korai ez?
– Korai? Hagyd már ezt! Akarom! Nem érzed?
Erre már nem szólt semmit, csak szorosan bújt hozzám. Már majdnem elaludtam a karjaiban, mire ő felült mellettem. Felnéztem rá.
– Elzsibbadtam, ahogy oldalt feküdtem – magyarázta. – Aludni szeretnél?
– Nem! Téged szeretnélek! – válaszoltam, és tetszett neki, amit mondtam, mert huncutul rám mosolygott.
– Jössz velem zuhanyozni? – kérdezte, de már fogta is a kezem, és húzott ki az ágyból.
Még szép, hogy mentem! A fürdőszoba ajtóban teljesen természetes mozdulattal dobta le előttem a bugyiját. Szeméremdombját apró dús szőrzet borította.
Én az enyémet rendszeresen borotváltam, de az Ildikó rövidre nyírt szőrzete teljesen beindított. Látszott rajta finom kezének gondos munkája. Beállt a zuhanykabinba, s mielőtt elhúzta volna az átlátszó ajtaját a kabinnak, intett a szemével, hogy tartsak vele. Kicsit bátortalanul, de én is ledobtam a bugyimat. Tetszett a zuhanyzójuk, hiszen itt úgy lehet pancsolni, hogy nem fog az egész fürdőszobában tóval állni a víz. Jó félórát zuhanyoztunk, és amikor kiléptünk, teljesen száraz volt a fürdőszoba bordó csempéje.
Na de ott tartottam, hogy beléptem én is a zuhany alá. Egy fürdőpamacsot nyomott a kezembe, amire már előzőleg öntött egy nagy adag tusfürdőt. Megfordult, így én a hátát kezdtem el mosni először, majd hátulról átkaroltam, és a mellét kezdtem simogatni a pamaccsal, közben a mellem hozzáért a hátához, és teljesen összesimultunk. Nagyon finom volt vele így fürdeni, érezni a közelségét, a meleg meztelen testét. A kezem lecsúszott a combjára, de ezt már nem engedte, elvette a pamacsot, és megfordult.
Még egy adag tusfürdőt nyomott a kis szivacsra, majd nagy gondossággal a melleimet kezdte finoman dörzsölgetni. A fejem hátrahajtottam, és hagytam, hogy csinálja, ahogy kedve van! A langyos víz hamar lemosta a habot a mellemről, majd forró nyelvével körzött a mellbimbóm körül. A puncimból már szivárgott a vágyaim nedvessége. Átölelt, a hátamat simogatta, majd a fenekemet, amitől ismét teljesen beindultam. Kívántam, sőt, szinte már megőrültem érte. Éreztem rajta is, hogy egyre inkább izgalomba jön, a mozdulatai egyre hevesebbek, követelőbbek lettek, de ő újra megálljt parancsolt magának a legnagyobb bánatomra!
A pamacs előrecsúszott a hasamra, és Ildikó befejezettnek tekintette a fürdetést.
Ő ment ki először a fürdőből, s mire én végeztem, ő már megtörölközött régen, és fagyiskehelybe készített gesztenyepürét tejszínhabbal. Derekam köré csavartam a törölközőt, ő meg egy szál bugyiban az ebédlőbe hívott. Csak egy kanalat készített…
Gyengéd játék következett a tejszínhabbal. Egymás nyelvéről nyaltuk le a habot, én fújtam az ő mellére is, hogy onnan nyalogathassam le, mégis inkább gyengéd játék volt ez, és nem annyira szenvedélyes.
Ezután ismét a franciaágyon találtam magam, Ildikó fölöttem, és gyengéd harcot hívtak a nyelveink, de nem egymás ellen, hanem egymás élvezetéért! Amikor egyedül hagyott a fürdőben, egy ideig alig tudtam ellenállni, hogy ne segítsek magamon egy gyors önkielégítéssel, de most már nem bántam, hogy mégsem tettem meg. Ildikó ujjai a combomat fürkészték. Finoman, gyengéden simogatta combom belső falát, közben alig-alig, de hozzáért a puncimhoz. Sokáig csak simogatott, és a lehetetlenségig fokozta a vágyaimat, miközben gyengéd csókokkal borította az arcomat, nyakamat, és persze a számat.
A combom közé férkőzött, és végég simított a térdemtől a combomon keresztül majdnem a puncimig. Már szinte könyörgött a testem a kielégülés után. Az ujjait a nyelve követte, de ezúttal gyengéden, úgy, hogy alig éreztem, belenyalt a puncimba is, érintve legérzékenyebb pontomat, a csiklómat. Beleremegtem, borzongtam, majd újra a combomat kezdte nyalogatni, miközben haja hozzáért a másik combomhoz. Úgy éreztem, hogy ha nem fogja megnyalni a puncimat, akkor attól fogok elélvezni, ahogy a haja hozzáér a bőrömhöz.
– Kérlek, segíts, már nem bírom tovább! – már szinte könyörögtem!
Először úgy éreztem, hogy nem is hallja, vagy nem fogja fel, mert még sokáig nyalogatta a combomat, hasamat, majd közeledett a puncimhoz, éreztem a forró leheletét, aztán finoman megnyalta a csiklómat, alig éreztem, annyira puhán. Én már gyűrtem a lepedőt, fejem mélyen a párnába fúrtam, levegőért kapkodtam, amikor egyre gyorsított a tempón, gyorsabban körzött a csiklómon a nyelvével, és már nem voltam ura a saját testemnek, az izmaim megfeszültek, és hatalmasat élveztem.
Pedig alig ért hozzám, mégis úgy lüktetett a puncim, hogy ha mesélték volna, el se hittem volna! Ildikó mellém feküdt, szorosan hozzám bújt. Simogatni kezdtem a melleit, de ő megfogta a kezem, a hasára húzta, és két kézzel fogta. Már tudtam előre, hogy ha mozdulok, akkor megint azt fogja mondani: „még ne”. Hát jó, gondoltam. Minél tovább húzzuk, annál finomabb a kielégülés, és ő még nyilván bírja! Betakaróztunk, és tovább simogatta a kezemet.
Valami újat tanított nekem. Hát így is lehet!
Így is lehet szeretni az ágyban. Úgy, hogy csak éppen hogy hozzám ér. Mintha csak a lelkemben akarná kielégíteni a szeretethiányt. Annyira megnyugtató érzés volt, ahogy szuszog mellettem, fogja a kezem, és érzem, hogy szeret, hogy hamarosan elaludtam.
Hajnalban ébredtem, még ugyanúgy feküdt mellettem. Édesen aludt, az arca teljesen nyugodt volt, bár alig láttam valamit, csak a hold sütött be egy picit az ablakon. A kezem kihúztam a keze alól, és a mellét kezdtem simogatni, majd nyalogatni.
Azonnal megduzzadtak a bimbói, nyelvemmel köröztem rajtuk, közben a hasát simogattam. Nem tudom, hogy mikor ébredt fel, de a lélegzete egyre szaporább lett. Belenyaltam a köldökébe, mire ő megremegett. Kezemmel a combját simogattam, egyre széjjelebb tette a lábait, nem volt már kontroll, ami visszatartotta volna, féken tartotta volna a vágyait, már engedelmeskedett a kezemnek, nyelvemnek. Egy ujjammal végigsimítottam a punciját. Széthúztam a szeméremajkait, alatta a csiklója keményre duzzadva ágaskodott, és nagyon nedves volt.
Egy ujjamat bedugtam a hüvelyébe, mire ő felszisszent, de nem mozdult. Akadálytalanul hatolhattam be a barlangjába, nagyon nedves volt már, de még szűk. A combjai közé kuporodtam, és megnyaltam a csiklóját. Felsóhajtott. Tovább izgattam a nyelvemmel a csiklóját, de nekem se kellett rajta sokáig dolgoznom, egyre szaporodó nyögések közepette élvezett el. Mellé feküdtem, kezemet visszatettem a hasára, és éreztem, ahogy a teste lassan megnyugszik, és mély álomba szenderül ismét… Még egy párszor találkoztunk ezután.
Két hónappal később hazajött a férje Afganisztánból, azóta nem láttam őt. De örökre hálás leszek neki ezért az éjszakáért.

A cikk folyatatása itt: Nem minden lány álmodik tanár bácsiról © 2010 Szexplaza.net.