Lulu naplója,  Történetek

Szex, napfény, víz, és csillogás a szeretkezés tüzében

Meztelen voltam. Testemet forrón simogatta a lenyugvó nap fénye. Fenekemig leomló arany hajamba még szőkébb csíkokat csókolt a nap. Felemeltem karjaimat és kinyújtóztam. Melleim megfeszültek, a két halom között elegánsan szikrázott egy gyémánt nyakék. Még a szüleimtől kaptam szülinapomra. Október volt, de mintha augusztus lett volna. Lábfejemet bele mártottam a medence kellemes vizébe.

Kicsit megborzongtam, egész testem libabőrös lett. Mellbimbóim megkeményedtek..
– Itt vagyok – suttogta vággyal teli hangon valaki a fülembe. Forró kezei előre nyúltak, és megmarkolták a melleimet. Levente volt az, az én egyetlen szexi-tanárbácsim. Már ő is meztelen volt. Éreztem, ahogy feszülő fallosza a hátamnak nyomódik a bicepszeivel, tricepszeivel, és egyáltalán… Mindenféle cepszével. Elmosolyodtam, és megfordultam. Kislányosan rákacsintottam.
– Bűntetésben vagy – mondtam neki, és leültem. Bele lógattam a lábaimat a vízbe. Jobb lábamat rátettem a balra…
– De hát… Miért ? – kérdezte kissé kétségbe esve.
Jót nevettem rajta. Hangom, mint ezernyi apró gyöngy, ahogy leesik a márvány padlóra, hallatszott.
– Meg sem csókoltál még ma. Úgy gondolod, hogy csak úgy nekem eshetsz? – mondtam színlelt sértődöttséggel.
Melleim előtt keresztbe fontam a karom, és elfordítottam a fejem. Halk nevetést hallottam, és egy csobbanást. Majd mielőtt észhez térhettem volna, Levente szétfeszítette a combjaimat, és bele csókolt a kelyhembe. Kezem hátra esett, hogy megtámaszthassam magam. Halkan felsőhajtottam.
– Hova kívánod a csókot, hercegnőm? – kérdezte rekedten. Ide? – megcsókolta a csiklóm hegyét, amire felgyúlt bennem az ősi tűz. Ide… – most bele mélyesztette finom ajkait hüvelyem piciny nyílásába. Vagy esetleg ide? – megcsókolta az ánuszom bejáratát.
Nyelve lassan, édes kínt okozva végigszaladt a vágatomon. Megtalálta a csiklómat, és az érzékeny kis gombocskát csókolni kezdte… Majd amikor már olyan túrelmetlenül feszült, megszívta… és csak szívta, szívta…
A következő pillanatban elélveztem. De éppen hogy csak kezdtem volna lehiggadni, fickándozó nyelve lepte meg a hüvelyemet. Keményen bele döfött, de épp olyan gyengéden, mint ahogy az előbb. Megsimogattam reszkető kezemmel szőke haját… És megint elértem a felhőtlen extázis csúcsát.
– Cicusom… – remegett a hagja. Fordulj meg, kiscicusom! – utasított finoman, majd bele húzott a vízbe.
Megfordultam a medence szélére támaszkodva, és Levi a hátam mögé került. Megfogta a csípőmet, és végigcsőkolta a gerincem árkát, majd falloszát a víz alatt a fenekemhez vezette. Finoman szétnyitotta a gömböket, és bele mártotta a hatalmas fallosz hegyét a nyílásomba. Felszisszentem a fájdalomtól. Persze, volt már ilyen, de ekkora pénisz, mint az óvé, még nem járt ott…

Levi még óvatosabb lett, és egy mozdulattal behatolt a szerszám felével. Hírtelen forróságot, és őrjítő, vad orgazmus közeledtét éreztem… Óriásit sikoltottam, és az egész szerszám már bennem volt. Lassan, finoman ki-be húzogatta, egyre gyorsabb lett a tempó. Lökéseit én is segítettem… Nyomtam hátra felé a fenekemet. Kezem összecsuklott, és színte már kapaszkodtam a medence szélébe…
Most előre nyúlt, egyik kezével a melleimet becézte… Másik pedig lenyúlt a kelyhecskémhez. Hazalmas sóhaj tört ki belőlem. Finoman belém csúszott egy, és két ujjal is. Éreztem, ahogy ujjai, és a fallosza egyszerre masszíroznak. Rátalált a G-pontomra is, egyetlen nyomás elég volt ahhoz, hogy bele élvezzek a napfénybe. Lehunytam a szemem, testem hátra feszítettem, a gyémántok csillogása elvakított… Vagy nem is azok voltak?
Ő is megfeszült, és belém lövellte a spermáját. Rángott bennem. Ráhajtotta hátamra a fejét és lehunytuk a szemünket…
Még mindig egy testként felocsúdtunk. Alig telhetett el öt perc. Kihúzta fenekemből a falloszát, és a medence langyos vize körbevett… Majd éreztem, ahogy a tűzforró sperma kifolyik belőlem. Ez megint megbizsergetett, és újra csillogó-csábító szemmel néztem rá. Ő nagyot nyelt, és elmosolyodott…
– Mit szólnál hozzá, kis vadcicusom, ha fönt folytatnánk?
Hogy mit szóltam hozzá? Az már egy másik történet…

Szólj hozzá