Tegnap rájöttem, hogy nem tudok semmit. Nem tartom magam sem tapasztaltnak, sem elég érettnek, pláne nem bölcsnek. Pár évvel ezelőtti önmagam jutott eszembe, amikor egy magát szubmisszívnek valló leányzó beszámolóját hallgattam. Tudniillik, azt mondta, arra vágyik, hogy a domináns férfi borotválja le a haját, meztelenül, pórázon és erényövben vezesse végig az utcán egy parkig, ahol kutyákkal párosítja. Tudom, hogy nem szép dolog tőlem, de kinevettem, mert rögtön tudtam, hogy semmilyen tapasztalata nincs e téren. Aztán sajnáltam, mert csalódni fog, hogy a valóság túl messze van vágyaitól, vagy épp fordítva, a vágyai távolodtak el túlságosan a valóságtól. Persze, a vágyak természetükből adódóan ilyenek. Pár éve, népszerű volt különböző történeteket parancsra, vagy…