-
Baszatás a vonóhoroggal
Már nem nagyon tudtunk mit kitalálni a haverommal, azt ott áltunk a kocsim mellett, akkor jött az ötlet: – Na fogadjunk, hogy megbaszatom az autómat egy fasszopóval! – Ne mondd, hogy? – Beleültetem a vonóhorogba, s közben parancsolgatok neki, hogy maszturbáljon! – Nem hiszem! – Egy üveg 12 éves Ballantines-ba, hogy két héten belül meglesz! Szerinted? Na mit gondolsz? Vettem babaolajat, meg kotont, és elkezdtem a becserkészést valami perverz picsa után. (Itt csak a megérzéseire hallgathat az ember, mert néha a szende kiscsajok akkorát alakítanak, úgy basznak, szopnak, perverzkednek, hogy utána három napig fáj az ember fasza, ha megússza egy kantárszakadás nélkül. Még szerencse, ha seggbekúrás után leszopogatják az ember…
-
Az óvszer a sperma útjában
Az óvszer taszító. Közénk áll, a testrészek átveszik az ízét és a szagát. Általában jobban zavar engem, mint a másikat. Viszont megvéd! Betegségektől, amik lehetőségét hajlamos vagyok elfelejteni. Gyerektől, amit viszont még akkor is magamba képzelek paranoid módon, amikor tényleg esélytelen. Az óvszer nyújtotta védelem kölcsönös, ezért kell elviselni. Talán ezzel a biztonsággal pótolja az ellopott intimitást. Engem, az idegen szagon és ízen kívül, a sperma elzárásáért zavar leginkább. Sosem éreztem még milyen, amikor belémspriccel. És erről még fantáziálni sem tudok… Talán ezért vonz minden olyan szituáció, amikor különböző dolgokat lehet a pinámra és pinőmba kenni, ezért izgat a pisiszex azon formája, amikor a farok olyan állapotba kerül dugás közben,…
-
Szex egy ismeretlennel (a)vagy egyéjszakás kalandok
Az emberek nagyrészének volt vagy lesz egyéjszakás kalandja egy idegennel vagy kevésbé idegennel. Valószínűleg az ösztöneinknek köszönhető. Kiélni minden állatit egy emberrel, akinek nem kell magyarázkodni miért és hogyan és mikor ismét… Mi teszi ki az egyéjszakás kalandok nagy részét? – Az, mikor előre elhatározza mindkét fél, hogy egyszeri és megismételhetetlen dolgo(ka)t hajtanak végre, majd egy őrületes éjszaka/nappal után nagy levegőt véve búcsút intenek az örök mámornak? – Vagy az, mikor előre elhatározza mindkét fél, hogy egyszeri és megismételhetetlen dolgo(ka)t hajtanak végre annak reményében, hogy a csomagolás végre a várvavárt ajándékot rejti, amit napjában többször is kicsomagolhatnak, majd egy kínos éjszaka után álmosoly mögé bújva lóhalálában elloholnak? Nekem – emlékeim…