Nem irtózom a spermától, sőt, vágyom rá, méghozzá azért, amit számomra szimbolizál: a férfi önmagából ad, én pedig be- vagy elfogadom őt. Nevetségesnek tartom, hogy egyes nők az ízén fanyalognak, az állagától óckodnak. Ez mind mellékes. Ha kapsz belőle, valami olyat tettél, amivel örömet szereztél és mindezt a lehető legönzetlenebb módon. Különben is ha bekapom egy férfi farkát, akkor már nem teljesen mindegy?! Igaz, én magam sem engedtem sokáig a számba, viszont a kezdetektől fogva kóstolgattam, lenyalva innen- onnan, a hasáról, az ujjamról, a mellemről…stb. Az első szopásnál utáltam, már a farkát is, képtelen voltam csinálni. Meg- megnyaltam ugyan, de szerencsére ő is belátta, hogy ehhez még dolgoznia kell rajtam.…