-
Lekakiltuk a professzort
Még egyetemista koromban történt, amikor a nyári szünetben három csoport társammal részt vettünk a felső Tiszavidékén egy avarkori település feltárásán. A feltárást egy ötven év körüli régész professzor vezette, aki egy zárkózott, vékony, szikár ember volt. Csoport társaim igen belevaló lányok voltak, ezért egy kicsit félre állt a szánk, amikor megtudtuk, hogy két hetet kell eltölteni ezzel a savanyú emberrel a világ végén, abszolút nomád körülmények között. A legközelebbi kis falu fél órányira volt, és kerékpárral kellett betekerni reggelente friss kenyérért, és minden másért, amire szükségünk volt. Mivel úgy tűnt, a professzort egyeltalán nem zavarja, hogy mi nők vagyunk, egy idő után úgy viselkedtünk, mintha ott sem lenne. Talán csak…