Sokáig nem voltam képes hüvelyi orgazmusra. Mindig a csiklóm izgatásával kényszerítettem a testem, hogy örüljön és őrjöngjön végre. Tulajdonképpen nemrég történt, az év első napján, hogy először bekövetkezett és mivel tampon is volt bennem, azzal magyaráztam, hogy bizonyára attól volt olyan elképesztően féktelen és intenzív érzés. A férfi akkor mintegy véletlenül került a közelembe, barátként. Szexre nem is számítottam, nemhogy más érzelmekre. Jól éreztem magam akkor, és nem értettem az orgazmus utáni pillanatokban feltörni akaró könnyeket. De olyasmi érzés volt, mint amikor a boldogságtól fakadunk sírva. Nem akartam, hogy észre vegye, csak a nyakába bújtam. Attól féltem, hogy ez a lelkem reakciója és arra figyelmeztet, hogy szeretem, ezért féljek, vagyis…