define('DISABLE_WP_CRON', true); Lulu | Olimpiq szex
  • Lulu naplója

    Fűző ismét

    Korábban olyan fűzőt vettem, ami egyszerű, a melltartón lévő kapcsokhoz hasonló módon záródott. Most a birtokomba került két szatén fűző abból a fajtából, amiben nehéz leülni, és levegőt venni és bizony jól meg kell húzni a befűzött zsinórt, ahogy azt a száz évvel ezelőtt (és régebben) játszódó filmekben látjuk. Maga a ruhadarab elég drága, de imádott barátnőim egyike volt olyan szemfüles, hogy semmi pénzért megrendelhettük őket a neten. Mivel még sosem volt rajtam ilyen, az első próba kicsit megijesztett és nagyon megizzasztott. Nem számítottam rá, hogy nehéz felvenni, mint ahogy arra sem, hogy egyedül szinte képtelenség. Nem véletlenül voltak a régi korok asszonyainak öltöztetőnői… Aztán az ember másodjára már jobban…

  • Lulu naplója

    Szex játszótárs

    Régen volt egy mesekönyvem, ami nagyon elbűvölt azzal, hogy végtelennek tűnt. Attól, volt különleges, hogy minden x-edik oldal alján felkínált két lehetőséget a történet folytatását illetően, és megadott egy oldalszámot, hogy melyik esetben melyik oldalra lapozzak a folytatáshoz. Mindig izgalommal töltött el az olvasása (vagy talán felolvasása? lehet, hogy még nem is tudtam olvasni…), mert szerettem és vártam a döntési szituációkat, a saját történetemnek éreztem… Reggel a férfi azt mondta, írhatnék rólunk, ahogy együtt haladunk oldalról-oldalra kettőnk közös (határozottan pornográf) mesekönyvében. Általában a mindennapi dolgok ügyében is úgy döntünk, hogy mindketten teszünk egy (vagy több) javaslatot, aztán közösen kiválasztjuk ki, hogy akkor hová menjünk, mit együnk, mit nézzünk meg a…

  • Lulu naplója

    Csókol és feláll a farka

    Még egyedül a hűvös nyári estén, de képzeletben már lent járunk délen, édes éjen egymásba bújva. Furcsa, hogy a mi esetünkben a vágy akkor a legerősebb a másik iránt, amikor éppen a lehető legközelebb vagyunk. Azt hittem, az állandó szexelni akarás, ha nem is múlik el, de legalábbis csillapodni fog, de közben meg egyre intenzívebbé válik. Az egyik kedvenc bókom, hogy amikor találkozunk és megcsókol, feláll a farka. (Egy másik kedvenc bókom, hogy meghatódik azon, hogy negyven fokban is betakarózom alvás közben a lepedővel legalább, és fehér angyalként szuszogok mellette. Ez olyan szép, nem?…) Nade, a vágyra visszatérve, amióta gyűrűt kaptam (értsd fogamzásgátló hüvelygyűrű), félek a mellékhatásoktól, mert a hányinger…

  • Lulu naplója

    Sokat akar a szarka

    Meg kell hagyni, hajlamosak vagyunk túlzásba vinni a szexet. Akkor is belefolyunk, ha igazából már csak a szemünk kívánja. A mi esetünkben inkább úgy pontos a leírás, hogy a lelkünk kívánja, mert az érzelmeket verbálisan kifejező csatornák még (egyelőre) akadoznak. A testi viszont remekül működik. Csakhogy furcsa érzésekkel jöttem haza ezúttal szemérem tájon, ami először ijesztő volt, mivel a fogamzásgátlás megkezdése óta mindig attól félek, hogy az csinál velem valamit. Aztán pontos megfigyelés és további tünetek híján, na meg hogy egy kis babapopsi krém hatására máris enyhült a furcsa sem nem fáj-sem nem viszket-de mégis érzékeny érzés, arra jutottam -a szakértő barátnővel való konzultáció pedig megerősített benne-, hogy egyszerűen túlzásba…

  • Lulu naplója

    Nyalás

    Mindeddig közömbös volt számomra a nyalás, mert közben folyton csinálni akartam valamit, és bár nem esett rosszul, mindig azt képzeltem, hogy a férfi már bizonyára unja, tehát nem tudtam, de nem is akartam különösebben élvezni. Azért kedvesM kitartóan próbálkozott újra és újra, hatalmas lelkesedéssel, de elnézve a fülig lucskossá vált arcán a mosolyt, mindig az jutott eszembe, hogy ő jobban élvzte, mint én. Persze ez a mosoly már engem is bizsergetve érintett. Aztán még a köztudatban 69-es pózként ismert figurára is rá akart venni, amitől nagyon zavarba jöttem, mert hogy üljek a szájára, hiszen úgy teljes rálátása nyílik a pinámra, a fenekemre, beléjük is fulladhat és ki tudja, milyen látványt…

  • Lulu naplója

    Szadómazó szerepjáték

    A szexualitásomnak nem része a fájdalom, viszont a szerepjáték igen, amihez állandóan kellékeket gyűjtök. Ebben pedig kifejezetten elitista vagyok és nem érem be akármivel, elvégre hol játszuk el a luxust, ha nem az ágyban? Már amennyire a szex az ágyhoz kötődik… Mindenesetre amikor barátaim pálcája akadt a kezembe, konkrétan lovaglópálcákról van szó, teljesen elbűvölt a buja kellék. Imádott barátom lakásán például első reakciómmal végigsimítottam a hátát a pálcával fel a nyakáig. Ő mosolygott, aztán közölte, hogy ilyet nem játszunk. Ezen meg én mosolyogtam. És egy ideje tépelődtem azon, hogy vajon kedvesM mit szólna hozzá. Nem féltem az elutasítástól, hiszen egy ínyenc alak, csak nem tudtam, hogy itt van-e az ideje,…

  • Lulu naplója

    Pornóhoz a viszonyom

    Szóváltás, pontosabban gondolatváltás után elgondolkoztam a pornóhoz fűződő viszonyomról. Egy hete szalmaözvegyként tengetem napjaimat, azaz kedvesM külföldön tartózkodik, tehát hiányzik ő, meg a szex, főleg, mivel épp azok a bizonyos napok telnek, és ilyenkor aztán „hűűűdenagyon”, mégsem tudom rávetni magam a filmekre, ahogy korábban tettem volna. Van egy mappám, válogatott jelenetekkel, amiket az évek során valamiért, valami számomra izgalmasért megőriztem, gondoltam ezekből csemegézek, de hidegen hagytak. Aztán jöttek a kedvenc gyűjtőoldalak és a kedvenc kategóriák, de semmi nem keltette fel az érdeklődésem annyira, hogy le is töltsem. És ez így megy már egy ideje, csak eddig arra fogtam, hogy a sok szex mellé minek, de most nem tudom mire fogni.…

  • Lulu naplója

    Csipkés fűzőm

    Mint ahogy azt már említettem, megajándékoztam magam egy klasszikus fazonú, fekete, csipkés fűzővel. Katalógusból választottam, így hetekig vártam rá, hogy megérkezzen. Igazán megörültem a csomagnak, ami várt rám itthon, izgatottan bontottam ki és alig vártam, hogy lenyugodjanak a kedélyek és nyugodtan próbálgathassam. Természetesen egy pár combfixet is előhalásztam hozzá, hogy teljes legyen az összahatás. Korábban nem gondoltam, hogy ilyesmikkel töltöm meg a szekrényem fiókjait, de egy ideje furcsa vágy dolgozik bennem, ez akarta a fűzőt is. Na nem mintha bánnám, épp ellenkezőleg. Nagyon izgalmas efféle kelmékbe bújtatni a testem, mert már önmagában felizgat a tudat, hogy ezt veszem fel. A fantáziám beindul, arra gondolok, milyen alkalmak adódhatnak, amikor mások előtt…

  • Lulu naplója

    Idegen vágy

    Az éjjel buli volt. Lassan, döcögősen, „lefulladósan” vágtunk bele az éjszakába. Nekem bűntudatom volt, neki meg szar hete. Nem akartam hallgatni, ahogy panaszkodik nekem, nem voltam kíváncsi rá. De egyik üveg bor után jött a másik, meghallgattuk egymást, ahogy a barátok között szokás. Mert ő tényleg barát, és ez olyan ritka, és annyira érték. Na meg túlontúl intim… Ígyhát a sok-sok célozgatás, közeledés, próbálkozás után, egyszercsak kicsúszott a számon, hogy „szeretnék veled lenni… ööö… szexre gondolok, igen.” Furcsa, hogy nem hozott zavarba, amit mondtam. És izgató, hogy őt sem hozta zavarba. Persze, túl régóta gondolkodunk már ezen. Bizonytalanná tesz, hogy nem farka van. Meg, hogy a szex tönkreteheti a barátságot,…

  • Lulu naplója

    Édes kis semmiség

    Szeretem a szexbe vegyíteni az olyan dolgokat, amiknek alapvetően semmi közük sincs hozzá. Csak még nem sikerült eldöntenem, hogy azért, mert izgalmas mindent alárendelni a testi gyönyöröknek, vagy mert olyasmivel élni közben, ami nem is emlékeztet rá, felszabadító hatással bír. Persze, kérdés, hogy a tudattalan gátlásaim mennyire dominálnak és vajon milyen értelemben törnek felszínre. De, a lényeg! Hogy nagyon vonzó számomra különféle, a testétől eltérő ízvilágú készítmények -hát ööö- a másikra, vagy a másik által magamra kenése, folyatása, csorgatása, tapicskolása, ha ehető, akkor lenyalása és szívogatása…stb. Mert szokatlan, tehát érdekes mondjuk egy kanál fagyival olykor „pikánsabbá” tenni a pinámat, arról nem is beszélve, hogy a rendelkezésre álló dolgok sora szinte…

  • Lulu naplója

    Szőrtelenség

    Minden szőrtelenítés alkalmával értetlenül állok a dolog előtt. Mert nem is én fogom a borotvát, hanem a férfi. Magamtól eszembe sem jutna nem elvégezni, és valahogy mindig szomorúvá tesz. Főleg ha megvágom magam, és még inkább ha a pinámat sebzem meg. Először is haragszom ilyenkor magamra, mert már természetes kötelességemnek tartom a műveletet. Másrészt haragszom a világra, mert azzá tette számomra. Az utóbbi évtizedek arról szóltak, hogy a nő testén minden egyes szőrszál kellemetlenné, sőt, kifejezetten kínossá vált, nekünk pedig rengeteg erőfeszítést kell tennünk azügyben, hogy a lehető legkisebb feltűnés mellett végezzük a pusztításukat. Gondolom a magyarázat(ok) evidens. Például a nők emancipálódása, ami alatt leginkább a korábban csak férfiak álltal…

  • Lulu naplója

    A nő dönt

    A férfi és nő közül mindig a nő az, aki dönt, mégha a döntése abban is áll, hogy e jogát átruházza a férfire. Így örömmel vagyok kezdeményező, mert ezáltal inkább részesülök a tiszteletükben, mintha csak rájuk hagynám az egész „munkát”. Mint mindig, ebben az esetben is a két véglet között vergődünk: adni magunkat, vagy inkább csak kéretni, amíg az utolsó gomb is szét nem pattan a blúzunkon. De miért gondoljuk, hogy olyan nagy a különbség a kettő között? Tudom, hogy minden két emberen múlik, de csak a női oldalról akarok /tudok?/ nyilatkozni. Szerintem a nőnek mindig egy kicsit többet kell adnia magából, akár elfogadják azt, akár nem. Mert készen kell…

  • Lulu naplója

    Lelki gyötrelmek

    Mostanában sok olyan hatás ért, ami megtapadt a fejemben. A függetlenség- függőség határvonala által nyújtott izgalomra gondolok. Azok a férfiak vonzanak, akikből árad a szabadság vágy és az öntudat. Az egész úgy kezdődött, hogy megkérdeztem, van-e valakije, hamár randira hívott. Azt felelte, csak szeretői vannak. Én pedig elképzeltem, hogy egyszer engem hív, aztán egy másikat, majd megint egy másikat, előbb- utóbb megint én kerülök sorra…stb. És ez hihetetlenül beindított. Nem akar magához láncolni, gondoskodik róla, hogy én se akarjam őt. Abban a tudatban hajolok előre a kanapéra, hogy közben látom magam előtt a másik nőt, aki ugyanígy tett, talán épp az előző este. És nem érzem magam rosszul, csak épp…

  • Lulu naplója

    Szájpecek

    Ösztönösen és a kezdeti szembesüléstől fogva elutasítottam egy bizonyos szájpecek nevű eszközt. Érthető, hiszen a kedvenc szervemet teszi használhatatlanná, zárja ki minden történésből. Épp ezért gondolom ormótlannak, taszítónak az amúgy állítólag nagyon puha golyócskát. A véleményem nem változott, de felbukkant előttem két szituáció, amiben esetleg izgalmas játékszer lehet. Hangsúlyozottan esetleg! Egy pornófilmjelentben láttam, amint a magatehetetlen nő -szerintem a száj eltorlászolása már önmagában is teljesen lefegyverez- kipeckelt szájjal térdelt a férfi előtt, aki lehajolt hozzá, és megcsókolta. Már amennyire az lehetséges ilyen körülmények között. De izgalmassá vált a helyzet, azáltal, hogy a nő -legalábbis, ha én lettem volna- éppen korlátai miatt még jobban kívánta a csókot, és még dühítőbb lehetett…