Történetek

Baszásaim 6

Mindig akkor engedek a kísértésnek, mikor azt hiszem a legjobban ura vagyok a vágynak, de sajnos az önkontrol sosem volt az erősségem… Ez az este is úgy indult, mint a többi szokásos szombat este. Haverokkal összegyűltünk, iszogattunk, majd elmentünk a diszkóba, hogy mulassunk egy jót… „egy jót” cseng még mindig a fülemben, mosolyt csalva a számra. Persze nem azt a kellemes mosolyt, inkább egyfajta fintort, önkritikát, hogy már megint mekkora egy barom voltam. Mert másként nem tudnám jellemezni magam. Hiszen mindig ugyanabba a hibába esek…
Szóval ott álltam a pultnak támaszkodva egy üveg sörrel a kezemben, és a tomboló tömeget pásztáztam tekintetemmel, mikor megpillantottam. Nem vettem észre, de ő már egy ideje figyelt engem. Várta, hogy észre vegyem, reagáljak… de nem így történt, így ő tette meg az első lépést. Tekintetünk szorosan egybefonódott, miközben átverekedte magát a tömegen, majd megállt előttem. Sosem törődött sokat a megjelenésével –persze ez alatt csak azt értem, hogy a szokásos 4-5 órás női készülődés, pepecselés helyett neki elég volt egy óra is, hogy elkészüljön- fekete top volt rajta kiemelve mellei feszes, kerek formáit, melyek látványától nem volt olyan férfi, ki be ne gerjedt volna. A tophoz pedig egy egyszerű trapéz farmert vett fel, mely tökéletes fenekét hivatott reklámozni… én persze csak álltam ott. Nem akartam beszélni vele. Nehéz volt elfeledni, túl tenni magam rajta és új életet kezdeni… nem akartam ismét bonyodalmat, ismét érezni azt a fájdalmat, melyet hat hónappal ezelőtt okozott. Nem akartam. Nem és kész! Ám a tekintete, igéző gyönyörű barna szemeinek csillogása hamar levett a lábamról. Próbáltam komolynak, közömbösnek látszani, de nem ment. Ahogy rám nézett, ahogy ott állt… lényének egésze képtelenné tenne a feladatot és megtörtem. Halvány mosoly jelent meg az arcomon. Még mindig nem szóltam semmit, de nem is kellett. Mindent értett. Tisztában volt a helyzettel, tudta, hogy nyert. Másként nem is lehetett volna. Túl jól ismert már… megadtam magam, és ő ekkor puszit nyomott az arcomra, majd a szemembe nézett és a fülembe súgta: „sajnálom”
Ez volt számomra a kegyelemdöfés. A sört letettem, gyengéden átöleltem és a fülébe súgtam, hogy mindennél jobban kívánom, hogy egész éjjel tudnám kefélni, míg bírja szusszal és még utána is… Ő ekkor ismét rám nézett, majd megcsókolt és mire észbe kaptam már a lakásán voltunk…
Vadult estem neki. Letéptem róla a kabátot, majd a topja alá nyúltam és a melleit kezdtem masszírozni, miközben egyre hevesebben csókoltam.
Tudtam, hogy hibát követek el, hogy nem lenne szabad, de nem tudtam leállni… és ekkor tudatosult bennem igazán, hogy még mindig szeretem, hogy már rég megbocsátottam… annak ellenére, amit tett képtelen vagyok rá haragudni.
Nem értünk el a szobáig, a nappali közepén estünk egymásnak. Levetettem róla a topot. Mellei pont olyan szépek voltak, mint amilyenre emlékeztem. Közepes, feszes, kerek mellek. Kezemmel végigsimítottam őket, majd lejjebb haladva a nadrágjába nyúltam. Puncija már nedves volt, de még nem elég nedves. Ujjaimmal kényeztetni kezdtem, miközben apró csókokkal indultam el lefelé a testén. Nem hagytam ki egyetlen négyzetcentimétert sem. Azt akartam, hogy ez legyen a legjobb, legemlékezetesebb este, amit valaha is vele töltöttem… Egyre szaporábban kezdte venni a levegőt. Melleit csókolva már fel-felnyögött, bugyijában lévő kezem pedig már teljesen elázott. Bimbói meredten ágaskodtak, akárcsak farkam a nadrágomban. Teljesen kész voltam, pedig még alig jártunk az elején. Én ekkor felnéztem rá, tekintetünk találkozott, szeméből kiolvastam a vágyat és elégedettséget. Ekkor tovább haladtam. Csókjaimmal elhalmoztam puha, selymes hasát, miközben kezeimmel lesegítettem róla a nadrágot, és ő ott állt előttem egy szál tangában. Ekkor ismét ránéztem, miközben punijának kéjes illata csapta meg az orromat és hívogatott magához. Ám még nem mehettem. Még nem. Fokozni akartam a vágyat, a vágyát és a vágyam, hogy kinyalhassam… apró csókokkal indultam hát tovább. Végig lefelé a lábán, míg el nem értem a lábfejét.
Ekkor átváltottam a másik lábára és lassan, de határozottan indultam e felfelé, egészen a tangájáig, melynél egy pillanatra megálltam, mintha haboznék, aztán tovább indultam, ám nem vetettem le róla. Végig csókoltam, nyelvem hegyével jártam végig punijának árkát, melybe a nedves bugyi már eléggé bevágott, és ekkor már én sem bírtam tovább. Lehúztam róla, és farkas szemet néztem csupasz, gyönyörű pinájával, melyen kéjes nedve csillogott, és ekkor, mint kiéhezett vadállat estem neki. Két kézzel markoltam feszes popsijába és húztam magamhoz, majd vadult véstem nyelvemmel punijának mélyedésébe nevem minden egyes betűjét, miközben ő fel-felsikoltott. Nem is sikoltott, inkább csak nyöszörgött. Élvezte, ahogy kényeztettem és ez jólesett. Ekkor ismét felpillantottam rá. A vágy átjárta az egész testét, az arca megfeszült, ahogy a pöckét szopogattam, már nem kellett neki, sok, hogy elélvezzen. Teste tűzessen lángolt a vágytól. Puncija egyre forróbb lett, már szinte perzselte a nyelvem, de nem álltam le. Olyan mélyre dugtam, amilyen mélyre csak tudtam. Az egész teste beleremegett, ajkait összeszorította, hangosan szuszogott, két kézzel markolt a hajamba, és szorította felem a lába közé. Mindig is élvezte, amikor nyaltam.
Mikor kényeztették legféltettebb testrészét… a szemei már csukva voltak. A gyönyör nem engedte, hogy nyitva tartsa őket, mikor visszavonulót fújtam, és nyelvem pihenőre küldtem. Csak ekkor tekintett fel ismét. Megkönnyebbülve, ugyanakkor vágyakozva és értetlenül, hogy miért hagytam abba. Csak másodpercekre volt a gyönyörtől, a megkönnyebbüléstől, attól, hogy nyelvem kényeztetésétől a csúcsra jusson, ám én megfosztottam ettől az élménytől, ám nem hagytam sokáig kétségek közt. Előbb egy ujjam dugtam lüktető puncijába, majd kettőt és vadul ujjazni kezdtem. Teste ekkor ismét görcsbe rándult, szemeit ismét becsukta, szíve egyre hevesebben kezdett verni és ismét készen állt rá, hogy elélvezzen, és én ekkor már nem álltam le. Miközben ujjaztam, nyelvemmel pöckét kényeztettem, mely már elég nagyra duzzadt és ő ekkor nem bírta tovább… hangos sikoly mellett élvezett el, az egész teste belerándult, én ekkor kihúztam ujjaimat a puncijából, és nyelvemmel kéjes nedvének minden egyes cseppjét lenyalogattam.
Beletelt pár percbe mire ismét önmaga volt, és ekkor én következtem. Hanyatt dőltem a kanapén, miközben ő levetkőztetett. Farkam végre kiszabadult nadrágom szorításából és szabadon ágaskodhatott felfelé. Ő pedig nem habozott. Előbb apró csókokkal halmozta el, majd egyre vadabbá vált… és szopni kezdett. Ebben ő volt a legjobb. Még egy lány sem akadt, aki képes lett volna felül múlni. Ahogy a szájába vette felváltva szívta és ostorozta nyelvével, melytől én teljesen készen voltam, ám rafinált volt. Nem hagyta, hogy elélvezzem. Jól tudta meddig mehet el. Kínozva ezzel engem. Mikor már majdnem elélveztem, ő leállt. Rám nézett. Tekintete mindent elárult. Felkúszott hozzám, megcsókolt, majd felültem, ő az ölembe ült, farkam a puncijába csúszott és ő dinamikus csípőmozgásba kezdett. Kezemmel a fenekébe markoltam, miközben melleit csókoltam. Ez volt, és még mindig ez a kedvenc pózom. Ismert már. Túl jól.
És puncija nem engedett a szorításból. Forrón, tűzessen ölelte körül lüktető farkam, egyre közelebb juttatva ahhoz, hogy mindent elsöprő erővel élvezzek el. Ám most én nem akartam. Még nem. Ismét a csúcsra akartam juttatni. Felkaptam, és az ágyra fektettem. Az egyik lába a földre lógott, míg a másikkal átkulcsolta a derekam. Finoman belé hatoltam, majd egyre erősebben kefélni kezdtem. Ismét egyre szaporábban vette a levegőt. Alig bírta szusszal. Ennyire, ilyen nagy tempóval még sosem dugtam. Élvezte. Alig bírta, de élvezte. Kezeivel a hátamba kapaszkodott, szemeit ismét behunyta. Puncija nedvétől már az egész ágy tocsogott, mikor nem bírta tovább. Teste megfeszült, lélegzete egy pillanatra megszűnt, majd felsikoltott… ismét a csúcsra ért, és én nem hagytam abba. Ennek hatására még erősebben keféltem. A puncija már majd szétszakadt, de nem álltam le. Nekem sem kellett már sok. Pillanatokkal utána én is elélveztem. Bele a puncijába, akkorát, milyet még korábban soha.
Ekkor ránéztem. Szeméből a szomorúság és csalódottság tükröződött. Ám ezek nem az ő érzései voltak, hanem az enyémek. Hiba volt feljönni hozzá. Hiba volt ilyen könnyen megadnom magam. És míg én emiatt őrlődtem, addig ő elégedetten terült el alattam, hiszen ismét megkapta, amit akart.

Szólj hozzá